Betéti társaság

Személyi jog
A polgári jog sorozat része
Scale of justice 2.svg
Jogképesség

holtnak nyilvánítás · eutanázia
természetes személy

Cselekvőképesség

cselekvőképesség teljes korlátozása
cselekvőképesség részleges korlátozása
gondnokság alá helyezés

Jogi személy és fajtái

állam · állami vállalat · tröszt · költségvetési szerv · közhasznú társaság · szövetkezet · leányvállalat · köztestület · gazdasági társaság · korlátolt felelősségű társaság · részvénytársaság · közös vállalat · társadalmi szervezet · alapítvány · egyesület · egyház ·

Személyhez fűződő jogok

lelkiismereti szabadság · személyes szabadság · a testi épség és az egészség védelme · a becsület védelme · az emberi méltóság védelme · névjog · titokvédelem · képmás és hangfelvétel oltalma · a jó hírnév védelme · magánlakáshoz való jog · a személyes adatok védelme · kegyeleti jog

Szellemi alkotások

szerzői jog · iparjogvédelem

Sablon:Személyi jog
  • m
  • v
  • sz

A betéti társaság (röviden bt.) az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) szerinti, jogi személyiséggel rendelkező (korábban, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerint még jogi személyiség nélküli volt) gazdasági társaságok egyik típusa.

Története

Magyarországon regisztrált betéti társaságok száma
Év Betéti társaságok száma
1990 5789[1]
1991 22 977[1]
1992 41 218[1]
1993 67 301[1]
1994 89 045[1]
1995 107 106[1]
1996 127 725[1]
1997 140 043[1]
1998 161 857[1]
1999 170 762[1]
2000 188 136[1]
2001 199 152[1]
2002 208 454[1]
2003 214 787[1]
2004 219 023[1]
2005 220 955[1]
2006 221 152[1]
2007 218 307[1]
2008 211 823[2]
2009 202 173[3]
2010 190 750[3]
2011 182 127[4]
2012 172 199[4]
2013 162 434[4]
2014 151 139[5]
2015 140 005[5]
2016 131 795[5]
2017 126 825[5]
2018 122 126[5]
2019 117 459[5]
2020 111 893[5]
2021 107 580[5]

Főbb szabályai

Létesítése, tagjai

A létesítésére irányuló társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak, oly módon, hogy legalább 1 tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles.

Egyszerűsített cégalapítás

A társasági szerződést szerződésminta használatával is el lehet készíteni. A cég nevében a „Bt.” rövidítést meg kell adni. A társasági szerződésben elegendő csupán a bt. fő tevékenységi körét feltüntetni, ám ezen túlmenően egyéb tevékenységi körök is szerződésbe foglalhatók.

A társaság folytathat minden olyan tevékenységet, amely nem tilos, illetve nem korlátozott (például engedélyköteles).

Egyszerűsített cégeljárás esetén (iratminta alkalmazása) akár két nap alatt is bejegyzésre kerülhet a társaság. [forrás?]

Üzletvezetés

Hacsak a tagok másképp nem rendelkeznek, a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult, akik mindegyike önállóan vagy együttesen járhat el. A kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére a társasági szerződésből eredő felhatalmazás alapján lehet jogosult.

A tagok jogai és kötelezettségei

Egyik tag sem köteles vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben megállapított összeget meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni. A tag a vagyoni hozzájárulását a tagsági jogviszony fennállása alatt nem követelheti vissza.

A társasági szerződésben eltérően is rendelkezhetnek a tagok, de főszabály szerint a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénytől eltérően, az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény hatálybalépése után alapított betéti társaságok esetében a betéti társaságba is apportálható követelés.

A taggyűlés

A tagok gyűlésén valamennyi tag személyesen vesz részt. [forrás?]

A tagok gyűlése határoz minden olyan ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal, illetve, amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti tevékenységébe. Az üzletvezetés körébe tartozó kérdésekről való döntés az üzletvezető(k) jogköre. A tagok gyűlésén a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet.

A taggyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő.

Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben hozandó döntéshez. A társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia.

Felelősség a társaság tartozásaiért

A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a beltagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A társasági szerződésben rögzíthető, hogy az újonnan belépő beltag a társaság – az ő belépése előtti – tartozásaiért ne feleljen harmadik személyekkel szemben. Amennyiben a tagok ezt a társasági szerződésben nem rögzítik, úgy a belépő beltag a többi beltaggal azonos módon felel a belépés előtt keletkezett tartozásokért.

Megszűnik a tagsági jogviszony, ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette vagy ha ebben a tagok közösen megegyeztek. Megszűnhet a tag kizárásával, rendes vagy azonnali hatályú felmondással, a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, illetve ha a tagság fenntartása jogszabályba ütközik.

Kiválás a társaságból

A társaságtól megváló tag követelését - eltérő megállapodás hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni. A társaságtól megváló tag – tagsági jogviszonya megszűnésétől számított öt évig – a többi taggal azonos módon felel a társaság olyan tartozásáért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett.

Ha a társaságból valamennyi beltag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha az utolsó beltag kiválásától számított hat hónapon belül új beltag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetve ha a kültagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását, amely az új[mikor?] szabályozás szerint a társasági szerződés egyszerű módosításával is megejthető.

Megszűnése

Ha a társaságból valamennyi kültag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha az utolsó kültag kiválásától számított 6 hónapon belül új kültag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetve ha a beltagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását.

A jogutód nélküli megszűnés, valamint a társaság átalakulásának elhatározásához a tagok gyűlésének egyhangú határozata szükséges.

A végelszámolás egyszerűsített módon lefolyatható, ha a társaság a végelszámolás megindításától számított 30 napon belül tartozásait kiegyenlíti. Ebben az esetben a cégbíróság a társaságot törli a cégjegyzékből. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között.

Hivatkozások

  • Auer Ádám, Bakos Kitti, Buzási Barnabás, Farkas Csaba, Nótári Tamás, Papp Tekla: Társasági jog, Lectum Kiadó, Szeged, 2011, ISBN 978-963-9640-36-8

További információk

  • 1875. évi XXXVII. törvénycikk
  • 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
  • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Jegyzetek

  1. a b c d e f g h i j k l m n o p q r 3.2.1.1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma – GFO'02 (1990–2010). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  2. 1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint (2009). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  3. a b 1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint (2010). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  4. a b c 3.2.1.1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint – GFO'11 (2011–2014). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  5. a b c d e f g h 9.1.1.2. A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint – GFO'14. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)

Lásd még


Sablon:Vállalkozás Magyarországon
  • m
  • v
  • sz
Vállalkozás Magyarországon
Vállalkozási formákCoat of arms of Hungary.svg
Megszűnt vállalkozási formák
Adónemek
Megszűnt adónemek
  • eho
  • eva
  • szakképzési hozzájárulás
Általános forgalmi adó
  • ÁFA-kör
  • ÁFA-kulcsok (AAM · TAM)